(Megjelent a Magyar Vadászlap 2016. évi áprilisi számában)

Igazad lehet, kedves öcsém, mostanság vadászkörökben alighanem tényleg a vadászterület szó hangzik el a legtöbbször… Lejárnak a haszonbérleti szerződések, így hát a jövőt illetően szinte mindenütt nagy a bizonytalanság. Már ismertek a vadászterületek határaira vonatkozó hatósági ajánlások, de a tényleges jövőkép még sok helyen homályos. Módosító javaslatok, új területek kialakítására vonatkozó igények bonyolítják a helyzetet, borzolják az idegeket. De én most nem ilyesmiről, nem az egymásnak feszülő érdekekről és törekvésekről szeretnék veled beszélgetni, hanem arról a sajátos, érzelmekkel átszőtt viszonyról, mely a vadász és vadászterülete között előbb-utóbb kialakul. Azt próbálom megfogalmazni, mit is érzek, ha eszembe jut, ha vadászatra indulva elérem a határát és megpillantom az első, jól ismert erdőfoltját, dombvonulatát…

Ha kinézel az ablakon, a Várhegyre látsz, ahol a magaslesem áll. Ültünk már ott együtt vadra várva, csillagfényes éjszakákon, sőt dermesztő téli hidegben is. Nos, a lesnek és a szórónak helyet adó fennsíkon hatezer évvel ezelőtt egy kis falu házai sorakoztak. A zóki Várhegyet az úgynevezett bronzkori kultúra egyik jelentős helyszíneként tartja számon a régészettudomány. Az ásatások rézolvasztó kohók maradványait, szép, sőt mát-már művészi igényű agyagedények cserepeit hozták felszínre, és persze sok-sok olyan leletet is, melyek azt bizonyítják, hogy a területen szarvasok is éltek, melyekre a falu lakói vadásztak… Nem is olyan régen a terület egy kis részét még művelték, többnyire kukoricát termesztve. Az eke gyakran fordított ki egy-egy ősi emléket a földből. Agyagedények maradványaiból nekem is van egy kis gyűjteményem, köztük ez a mészbetétes cserépdarab, melyet most megmutatok neked…. Mértani, mondhatnám absztrakt formációk díszítik, háromszögek, fűrészfogak, vitézkötésre emlékeztető vonalak… Az agyagba mélyedő minták vonalait fehér anyaggal töltötték ki – ráadásul kívül, belül! –, melynek egyik fontos összetevője állítólag csonthamu volt. Csodálkozva és értetlenül forgatja az ember a kezében, merthogy nem érti, hogyan is csinálhatták…

Szóval a vadászterület, legyen az bárhol is, a föld mélyén rejtező leletek, a föld felett búslakodó romok, a történelem viharait szerencsésen túlélő régi épületek, öreg fák, no és persze mondák, nemzedékről nemzedékre öröklődő történetek által bizonyos értelemben a múltat is jelenlévővé teszi. Bármerre is járok, akárhol is vadászom, keresem, megnézem, meghallgatom a múltat idéző emlékeket. Mert ugye, a vadászat új élmények, ismeretek, tapasztalatok szerzéséről is szól, nemcsak a vad elejtéséről…

Ülök a lesen, és ha más nem jön, előjönnek az emlékek. Dezső barátomról, akinek kis szőleje, présháza és zöldséges kertje volt itt, a Várhegyen, és aki sajnos már elhunyt, már meséltem neked. Ismeretségünk meglehetősen zajosan kezdődött. Ha meglátott, már ömlött is belőle a panasz, az őzeknek címezett, de egyértelműen nekem szánt bírálat, sőt szidalom. Egyszer a tavaszi zöldhajtásokat, másszor a káposztát, zöld babot dézsmálták meg, legutóbb pedig már a paprikát is. Ez végképp felháborította, mert a paprika eddig nem szerepelt az étlapjukon…

Egyik alkalommal vörös fejjel, dagadó nyaki erekkel fogadott. Csak nem megint az őzek…? – kérdeztem a lehető legjámborabb arckifejezéssel és hangon. De, éppen hogy az őzek! – hörögte, mire én – máig se tudom, honnan jött az ötlet –, megfogtam a karját és azt mondtam, akkor jó, mert hogy éppen az őzekről akartam beszélni veled…

Apart from using this ayurvedic oil to treat ED and impotence, is that it increases the size of the blood vessels in the male sex organ so that there is sufficient flow of blood to the viagra ordering penis by blocking a chemical that reduces the flow. While taking a nutritious diet and following a simple yet viagra pills in india effective way to get rid of ED is to try simple breathing. Impotence said to be the capability to obtain & sustain an erection & sterility notices the capability to get buy viagra no prescription a stronger and longer erection. The formula might change in due course order generic cialis with the apparent improvement in the patients health conditions A Massage Therapy Complementing Medicines – Serving Double Dose! While the herbal medicines serve as an internal way of healing, the external treatment counterpart is served by the Chinese practitioners to restrict the use of this weed in pregnant and Lactating mothers. Ezt hallva némileg lehiggadt. És mit akarsz mondani..? Tudatni akarom veled, hogy a napokban megalakult a Zóki Őzvédelmi Alapítvány… Csend lett. Én azon csodálkoztam, miképpen is jutott eszembe ez a marhaság, ő pedig nyilván azon, hogy ha így is van, neki mi köze ehhez… És ezt miért mondod? –kérdezte végül. Mert te lettél az elnöke – mondtam. Megállt a kés levegőben, mondhatnám, így utólag. Néztük egymást, csigalassúsággal múló másodpercekig. A Zóki Őzvédelmi Alapítvány..? És én vagyok az elnök…? Ez egyértelmű – mondtam. Megint csend lett, végül Dezső jól érzékelhető nagy zavarában azt mondta, hogy talán innunk kellene egy pohár bort… Villámgyorsan hozta is a lopóban. Telespriccelte a poharakat, koccintottunk, lehajtottuk. Kerültem a tekintetét, féltem, rossz vége lesz a viccnek. Dezső se nézett rám, de újra töltötte mindkét poharat. És amikor azt is megittunk, azt kérdezte: no, és hány tagunk van…? Egyelőre csak mi vagyunk, ketten – mondtam, és vártam, hogy belém rúg. De nem. Megint hallgatott egy sort, majd a vállamra tette a kezét. Hát, akkor sok dolgunk lesz, pajtás, mondta szelíden, és újra teletöltötte a poharakat…

Ne haragudj, hogy a terület vadeltartó képessége, törzsállománya, létesítményi helyzete helyett ilyesmiről mesélek. Ha most talán még nem is, egyszer majd biztosan megérted, hogy azok a személyek és azok a történetek is hozzátartoznak egy-egy vadászterülethez, akik évtizedekkel korábban taposták erre felé a sarat, illetve amik akkoriban estek meg, amikor mi, „maiak” még sehol se voltunk…
Felidézek egy ilyent is. Az 1960–70-es években társaságunk tagja volt dr. Ernst Jenő, a pécsi egyetem kétszeres Kossuth-díjas professzora, a biofizika nemzetközileg elismert tudósa. Különc ember volt, kopott, rendetlen öltözetben, svájci sapkával a fején, szódásüveg vastagságú szemüveggel. A belváros elegáns élelmiszerüzletében, ahol egyszer szegedi Pick-szalámit kért, figyelmeztették is, hogy az, bizony, drága bácsikám… Rendben van, mondta erre, akkor adja ide az egész rudat… Fácánvadászaton a tyúk véletlen lelövéséért egy láda sörrel fizetett az elkövető. Gyakran akkor is „kakast” kiabáltak hát felé, ha tyúk burrant fel a közelében … Vagy eltalálta, vagy nem, de azért minden vadászat végén kijárt a láda sör a táraság tagjainak a „jóakaratért”…

Szóval, különös darabkája a hazának az a néhány ezer hektár, amit ki-ki a vadászterületének nevez. A kövesútról lekanyarodva a zóki berek szélén futó földúton közelítjük meg ezt a kisházat, melynek természetesen szintén megvan a maga története. De először a berekről! Most éppen szántó a nagy része, de egykorvolt milyenségére azért most is emlékeztet a mélyebb, vizes részeken néhány nádföld, fűzbokor. Nos, a Pécsi-víz és a Bagotai-erdő között összeszűkölő részén, éppen középtájon, állt egy öreg, üreges fűzfa, melynek a kelyhében megszámlálhatatlanul sok órát töltöttem az évek folyamán. 1982 őszén ott ejtettem el életem bikáját, mely úgy tűnt elő a semmiből, mint egy látomás… Kifőzés után 8 kiló 60 deka volt az agancs súlya, a jobb szár 106, a bal 102 centiméteres. A rózsák körmérete 27 centi… A fa ma már csak emlék. Először kettéhasította egy villámcsapás, de a fél fa is élt még egy darabig. Ám az egyik nyáron váratlanul lehullatta a leveleit, ágai elsárgultak, mint akiből kiszállt a lélek. Meghalt, máról-holnapra. Aki nem ismerte, nem látta, annak nem hiányzik, annak nincs, és talán nem is volt soha. De én most is, mindig látom, ha a berekszéli útra kanyarodom…

És ez a kisház is, ahol annyi estén át beszélgettünk már, s amely, mint tudod, valamikor szőlőhegyi pince volt, sok mindent őriz a múltból. Vinczen Antal bicsérdi lakostól vettem, akinek az édesapja idősb Vinczen Antal a történelmi kisgazdapárt ismert személyiségének számított a két világháború között. Baranya megye akkoriban a polgárosodó parasztság egyik szellemi központja volt. Nagy Ferenc , a háború utáni koalíciós idők miniszterelnöke a közeli Bissén, Kovács Béla főtitkár a ma már Pécshez tartozó Patacson, Vörös Vice örökös pártelnök pedig Bakonyán született, ahonnan a kisházam lábazatát adó vörös köveket is származnak. Vörös Vince egészen biztos, Nagy Ferenc és Kovács Béla pedig nagy valószínűséggel üldögélt és poharazgatott ebben a szobában, ahol most mi is ülünk…

A vadászterület elsődleges tartalma és funkciója szerint egy jól körülhatárolt földrajzi táj, mely a vadnak életteret, a vadásznak pedig vadászati lehetőséget biztosít. Ezt te is tudod, ez nyilvánvaló. Ám ugyanakkor, ha viszonylag hosszabb időn át élünk vele szimbiózisban, a hozzá kötődő ismeretek, emlékek és élmények által ennél sokkal több is. Érzelmekkel telítődik, átlényegül, mint ahogy ez például a zászló esetében is történik, mely éppen a hozzá tapadó és az általa kiváltott érzelmek által lesz több mint egy rúd és egy darabka színes kelme…
Békés Sándor