MECSEKALJA VADÁSZTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

 

 

(a Civil törvény és az új PTK hatályos
rendelkezéseinek megfelelő

egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

 

 

 

A vadásztársaság jelen
alapszabályhoz mellékletként, külön íven csatolt tagjegyzék szerinti tagjai az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); a
Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény; valamint a vad
védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény (Vtv.) rendelkezései figyelembe vételével a Mecsekalja Vadásztársaság
alapszabályát az alábbiak szerint foglalták változásaival egységes szerkezetbe.

 

A vadásztársaság célja, hogy az
egyesületekre; a vadgazdálkodásra és a vadászatra; a fegyver és a lőszer
tartására, illetve használatára vonatkozó jogszabályok; a környezet- és
természetvédelmi előírások megtartásával és megtartatásával, valamint szakszerű
és tervszerű vadgazdálkodással óvja a vadon élő állatokat, azok élőhelyét,
gondozza a vadállományt, és emellett a tagjai, és vendégei részére kulturált vadászati lehetőséget biztosítson.

 

I.
Fejezet

Általános
rendelkezések

 

A vadásztársaság
jellege és jogi helyzete

 

1.)        A vadásztársaság neve:                                 Mecsekalja
Vadásztársaság

            A vadásztársaság rövidített neve:                 Mecsekalja Vt.

            A vadásztársaság vezető
tisztségviselője

            (törvényes képviselője):                                 Mráz Gábor

            Székhelye:                                                     7623 Pécs, Ungvár u. 19

 

            Hatóköre:        Baranya Megye, Pécs

           

 

2.) A vadásztársaság a tagok
közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására
létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, mely a jelen
alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi
tagjai tevékenységét.

A vadásztársaság
önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel
nyeri el.

 

3.) A vadásztársaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenységet nem folytat, e tevékenységét csak a céljai megvalósítása
érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

A
vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei

4.) A
vadásztársaság joga, hogy:

a)      a
vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely
kérdésben a vadászati érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel
vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen,

b)      a
vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet előterjesszen,
felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak
alapszabálya szerint – részt vegyen,

c)      a
vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös
vállalkozásnak, alapnak tagja legyen,

d)     tagjaira
a jogszabályokkal és a közgyűlés által elfogadott szabályzatokkal,
határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg.

 

5.) A
vadásztársaság köteles:

a)     
a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező és
erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet és természetvédelemmel
összhangban gyakorolni, tagjai részére a vadászati lehetőséget biztosítani,

b)     
a vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése
érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító
vadászatok tartása stb.) megtenni,

c)     
előmozdítani, hogy tagjai a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról és a vadászatról, valamint a természetvédelemről és az
erdőkről szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályában, valamint
egyéb szabályzataiban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a
vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását,

d)    
a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott
szervek ellenőrzéseit segíteni,

e)     
a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a
vadászati kultúra ápolását elősegíteni.

 

A
vadásztársaság tevékenysége

 

6.) A
vadásztársaság alapcél szerinti tevékenységének minősül, hogy a vadásztársaság
az állam képviseletében eljáró vadászati hatóság által jóváhagyott tervekben
(üzemterv és éves terv) foglaltak szerint vadgazdálkodik, ezen belül az éves
terv részét képező kilövési tervben foglaltakat köteles végrehajtani, azaz a
kilövési terv szerinti vadlelövésekről egyrészt saját tagjai, másrészt
vendégvadászok, bel- és külföldi bérvadászok közreműködésével gondoskodik,
valamint az éves terv szerint lelőtt vadat (vadhúst) is értékesíti. Mindez
alapcél szerinti tevékenységnek minősül, így (többek között) a Tevékenységek
Egységes Ágazati Osztályozása (TEÁOR) szerinti:

 

– egyéb
sporttevékenység (pl. bérvadásztatás) (TEÁOR 9319’08)

–
vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 0170’08)

– gabonaféle
termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 0111’08)

– egyéb nem
évelő növény termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 0119’08)

– állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR
0162 ’08)

– Hús-, húskészítmény nagykereskedelme
(TEÁOR 4632’08)
– Hús-, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 4722’08)

A vadásztársaság nem folytat
közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem
önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak
anyagi támogatást nem nyújt.

 

II. Fejezet

A vadásztársaság
tagsága, a tagsági viszony keletkezése,

a tagok jogai és
kötelezettségei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése

 

A
vadásztársaságba jelentkezők felvétele

7.) A
vadásztársaságba tagként jelentkezők felvételéről, a tagsági jogviszony
létesítéséről – az intéző bizottság javaslata alapján – a kérelem benyújtását
követő első ülésén a közgyűlés határozattal dönt.

A
vadásztársaság taglétszámának megállapítása

8.) A vadásztársaság taglétszámát a
jelentkezők és a lehetőségek összhangját megteremtve – a jogszabály
előírásainak, a vadászterület nagyságának és a vadállomány mennyiségének,
valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével – az
intéző bizottság javaslatára a közgyűlés állapítja meg.

A
vadásztársaság tagjai

9.) A vadásztársaság tagja lehet minden olyan magyar és
külföldi állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az
Alapszabályban előírt feltételeknek megfelel, írásban nyilatkozik belépési
szándékáról, és arról, hogy az egyesület céljait és az alapszabálya és egyéb
szabályzatai alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
valamint ezt követően az intézőbizottság javaslatára a közgyűlés felvette
tagjai sorába.

10.) A vadásztársaságnak rendes és
különleges jogállású tagjai lehetnek.

A vadásztársaság
rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredően – a jogszabályban, az
alapszabályban, a házi szabályzatban megállapított egyenlő jogok illetik és
egyenlő kötelezettségek terhelik.

A vadásztársaság
különleges jogállású tagjai a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok.

A pártoló tag az
egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Pártoló tag
lehet, aki az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni
kívánja és a közgyűlés pártoló taggá megválasztja.

A tiszteletbeli
tagot a közgyűlés választja meg e tagságra. Tiszteletbeli tag lehet, akit az
egyesület az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért
tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja.
Tiszteletbeli taggá választható az az egyesületi tag is, aki idős koránál, vagy
személyi körülményeinél fogva közreműködési, munkavégzési kötelezettségeit már
kellően teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná és arra érdemes, és ezen
körülményeinél fogva a közgyűlés a munkavégzési, vagy/és tagdíjfizetési
kötelezettség alól részben vagy teljesen mentesíteni kívánja.

A különleges
jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatók, valamint az egyesület
döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt, kötelesek betartani
az egyesület alapszabályát és végrehajtani a közgyűlés és az ügyintéző szervek
határozatait. A különleges jogállású tagok az egyesület határozatait csak
érintettségük esetén támadhatják meg a bíróságon.

A
tagok jogai

11.) A vadásztársaság rendes tagjai:

a)     
részt vehetnek az egyesület tevékenységében és
rendezvényein,

b)     
jogosultak a vadásztársaság vadászterületén a
jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a
közgyűlés határozatainak megtartásával vadászni,

c)     
a közgyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati
joggal rendelkeznek,

d)    
kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók,
külföldi állampolgár tag esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha az
érintett személy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel
rendelkezik,

e)     
a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő
határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a
másodfokon eljáró szerv, illetőleg a bíróság előtt megtámadhatják,

f)      
a vadásztársaság irataiba betekinthetnek,

g)     
a közgyűlés napirendjére javaslatot tehetnek,

h)     
rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag
felvételét kezdeményezhetik,

i)       
térítés ellenében – ilyen térítésnek minősül a befizetett
tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulás – igényt tarthatnak a közgyűlés által
megállapított vadászrészre (a juttatás elszámolásának rendje a Házi
Szabályzatban kerül meghatározásra),

j)       
a vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban
megállapított feltételekkel igénybe vehetik, illetőleg használhatják,

k)     
a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül
kiléphetnek.

A tagok tagsági
jogaikat személyesen gyakorolhatják. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem
örökölhetők.

A
tagok kötelességei

12.) A vadásztársaság tagjainak
kötelessége a vad védelmére, a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és
lőszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a
Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a közgyűlési és intézőbizottsági
határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes
hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani.

A vadásztársaság
tagja köteles továbbá:

a)     
a Házi Szabályzatban előírt, valamint a
közgyűlés és az intézőbizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok
megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni,

b)     
a közgyűlés által megállapított vagyoni
hozzájárulást, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni, továbbá

c)     
a tag nem veszélyeztetheti az egyesület
céljainak a megvalósítását.

A
tagsági viszony megszűnése

13.) A tagsági viszony megszűnik:

a)     
kizárással,

b)     
a tagsági viszony vadásztársaság általi felmondásával
(Ptk. 3:68 § (1) bekezdés b) pontja),

c)     
törléssel,

d)    
kilépéssel,

e)     
a tag halálával, valamint

f)      
a vadásztársaság jogutód nélküli megszűnésével.

 

14.) Kizárás csak jogerős fegyelmi határozattal, a Fegyelmi
Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el.

 

15.) Az intézőbizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit
kizártak, továbbá azt, aki az előírt
vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három
hónapja az ezt követően kiadott – tértivevényes postai küldeménybe foglalt –
írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tett eleget.
A törlésről hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak,
egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat
kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez
fellebbezést nyújthat be, illetőleg a közgyűlés határozata ellen a
kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést
törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz. A tagsági viszony
felmondására akkor kerülhet sor, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez
köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ebben az esetben a
vadásztársaság a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel, írásban
felmondhatja. A felmondásról a vadásztársaság közgyűlése dönt.

16.) A tagnak a kilépési szándékát annak
időpontja meghatározásával írásban kell bejelentenie az intézőbizottság
elnökénél. A tagsági viszony ez esetben a kilépésről szóló nyilatkozatnak az
egyesület intéző bizottságának elnöke általi átvétele napján szűnik meg. A
kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig
fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az
intézőbizottság elnöke részére igazolnia kell.

Fegyelmi
eljárás

17.) A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi
büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az I.
és II. fokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait
a Vadásztársaság közgyűlése által elfogadott Fegyelmi Szabályzata állapítja
meg.

III.
Fejezet

A vadásztársaság
szervezete

A
közgyűlés

18.) A
vadásztársaság legfőbb testületi szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A
vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal rendes
közgyűlést köteles tartani. Ezen kívül rendkívüli közgyűlést kell összehívni az
intézőbizottság határozata alapján, az ellenőrzőbizottság írásbeli
kezdeményezésére, továbbá a tagság egytizedének az ok és cél megjelölésével
írásban megfogalmazott kérésére, valamint ha a bíróság elrendeli.

A közgyűlést –
az intézőbizottság döntése alapján – a vadásztársaság elnöke igazolható módon,
írásbeli meghívóval – amely tartalmazza a vadásztársaság nevét és székhelyét –
a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként
hívja össze, hogy a meghívott a meghívót, a közgyűlés időpontját legalább 15
nappal megelőzően, megkapja.

A közgyűlési
meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok és a vadásztársaság
szervei az intézőbizottságtól írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a
kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az intézőbizottság
jogosult dönteni, ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az
intézőbizottság nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend
elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában (Ptk. 3:75. §).

A közgyűlés nem
nyilvános, azon a tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a közgyűlés
összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés
határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Kötelező a
közgyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

            a) a vadásztársaság vagyona az
esedékes tartozásokat nem fedezi

            b) a vadásztársaság előreláthatólag
nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor                 teljesíteni, vagy

            c) a vadásztársaság céljainak
elérése veszélybe került.

A fentiek
alapján kötelezően összehívandó közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra
okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlésről
jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, valamint a közgyűlés
által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

 

19.) A közgyűlés
akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50%-a és egy fő jelen van. A
határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű
szótöbbség szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott
határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen
kívül kell hagyni.

 

20.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)        
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól
mentesít vagy a vadásztársaság terhére másfajta előnyben részesít;

b)       
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)        
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)       
akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben;

e)        
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

g)       
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

21.) A közgyűlés
határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség
esetén a szavazás érvénytelen.

 

A közgyűlésen minden tagnak egy
szavazata van. A vadásztársaság tagja
szavazati jogát személyesen gyakorolhatja.

 

A határozathozatalhoz egyszerű
szótöbbség: a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének egyetértő
szavazata szükséges, kivéve

a)      az
Alapszabály módosítását,

b)      a
Vadásztársaság céljának megváltoztatását, valamint

c)      a
vadásztársaság megszűnését kimondó határozatot,

amelyben a jelenlévő tagok
háromnegyedes többséggel hoznak határozatot.

 

22.) A közgyűlésen – a
tisztségviselők választásánál – a jelölőbizottság által előterjesztett
összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő tag is tehet
javaslatot.

a) A
szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a
jelenlévő szavazásra jogosult tagok legalább 50 % + 1 érvényes szavazatának a
támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba
foglalt nyilatkozatban elfogadta,

b) megválasztott
tisztségviselő az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a közgyűlés szavazásra
jogosult, jelenlévő tagjai 50 % + 1 fő szavazatát megkapta,

c) amennyiben
egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű
szavazatot, akkor ugyanazon a közgyűlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb
választást kell tartani.

23.) Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok
nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, új meghívó
kiküldésével, a tizenöt napon belüli időpontra ismételten összehívott közgyűlés
az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára
tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívó az újbóli összehívás
lehetőségét, annak konkrét időpontját tartalmazza. A megismételt közgyűlésről
szóló értesítésnek, meghívónak külön, kiemelten tartalmaznia kell, hogy a
megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A
megismételt közgyűlésen a napirend kiegészítésére vonatkozó szabályok nem
alkalmazhatók, csak az eredetileg közölt napirendi pontokat lehet megtárgyalni.
A megismételt közgyűlésen a határozat meghozatalához azonban – ha a tagok fele
ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének
egyetértő szavazata szükséges.

A
közgyűlés hatásköre

24.) A
közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozik:

a)     
az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és a házi
szabályzat megállapítása és módosítása,

b)     
a vadásztársaság megszűnésének, egyesülésének, vagy
szétválásának elhatározása, nevének megváltoztatása;

c)     
az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság, a fegyelmi
bizottság elnökének és tagjainak – titkosan, írásbeli szavazással, – 5 évre
történő megválasztása, visszahívása, továbbá a választási időszakban
megüresedett tisztségeknek titkos, írásbeli szavazással való betöltése a
választási időszak végéig terjedő időtartamra (a tisztségviselők
visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők
megválasztásáról),

d)    
a jelölőbizottság nyílt szavazással történő
megválasztása (A jelölőbizottság elnökét és legalább két tagját, az
újraválasztást megelőző közgyűlés választja meg. A jelölőbizottság elnökének és
tagjainak a megválasztására a vadásztársaság elnöke tesz javaslatot.
Javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölőbizottság a javaslatát a
vadásztársaság tagjai véleményének ismeretében teszi meg.),

e)     
a szavazatszámláló bizottság elnökének és két tagjának
nyílt szavazással történő megválasztása. A szavazatszámláló bizottság elnökének
és tagjainak a megválasztására a vadásztársaság elnöke tesz javaslatot, de
javaslattételre bármely tag is jogosult. A szavazatszámláló bizottságot a
választást lebonyolító közgyűlés megnyitását követően kell megválasztani.

f)      
a vadásztársaság éves költségvetésének a megállapítása
és döntés a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében,

g)     
az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi
bizottság éves beszámolójának megtárgyalása elfogadása,

h)     
a vadásztársaság más egyesülettel való egyesülésének,
szétválásának vagy feloszlásának a kimondása,

i)       
a tagfelvétel, valamint a tag kizárás elleni fellebbezése esetén döntés a tag kizárásáról,
továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása,

j)       
a tagsági jogviszony felmondása,

k)     
a vadászati terv megállapítása,

l)       
a ____ Ft értéket meghaladó szerződések megkötésének, a
közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb (___ Ft érték feletti)
beruházásoknak a jóváhagyása,

m)   
a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulása
mértékének és esedékességének, a kötelező közösségi munka pénzbeli
megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása,

n)     
a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára
kötelezése,

o)     
a vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának
jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának
megállapítása,

p)     
a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása
a vadásztársaság nevében és a tagokat illetően,

q)     
a vadászrész mértékének megállapítása,

r)      
a napirend kiegészítése iránti kérelemről szóló döntés,
amennyiben az intézőbizottság abban nem döntött, vagy azt elutasította, és a
kérelmező kérelmét fenntartja (Ptk. 3:75 §),

s)   a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a
jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

A
tisztségviselők, ügyintéző és képviseleti szervek:

 

25.) A közgyűlésen megválasztott

–        
intézőbizottság 5 tagja,

–        
az Ellenőrző Bizottság elnöke és 2 tagja

–        
a Fegyelmi Bizottság elnöke és 2 tagja

a vadásztársaság tisztségviselője, megbízatásuk időtartamát
az alapszabály rögzíti.

 

26.) Megszűnik a választott tisztségviselő
megbízatása

a)       lemondással;

b)       
visszahívással;

c)        
a tisztségviselő halálával;

d)       
a vadásztársaság 
jogutód nélküli megszűnésével;

e)        
a tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével.

27.) A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a
visszahívás okának megjelölésével – a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti
a közgyűlésnél. A közgyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától
számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az intézőbizottság javaslata és az
érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a
kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett
tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a közgyűlés bármely tagja – a
tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a
törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat
végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti.

A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás
visszahívás nélkül is megszűnik.

Az
intézőbizottság

 

28.) Az intézőbizottság tagjai:
az elnök, a titkár, a vadászmester, a természetvédelmi felelős, továbbá a
gazdasági felelős.

Az
intézőbizottság a vadásztársaság két közgyűlése közötti általános hatáskörű
ügydöntő és végrehajtó szerve. Az intézőbizottság a közgyűlésnek tartozik
felelősséggel.

Az intézőbizottság
tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.

29.) Az intézőbizottság

a)     
gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal
összefüggő jogszabályok, szabályzatok, valamint a vadásztársaság közgyűlése
által hozott határozatok végrehajtásáról,

b)    
dönt a közgyűlés összehívásáról, a döntésnek megfelelő
tartalmú meghívók kiküldésére az elnököt utasítja,

c)     
megtárgyalja és a közgyűlés elé terjeszti döntés
céljából javaslatával a vadásztársaságba jelentkezők felvételi kérelmét,

d)    
döntésre előkészíti a közgyűlés elé terjesztendő
mindazon ügyeket, amelyekben a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozik,

e)     
dönt a vadásztársaság tagja, vagy a társaság szervei
által a közgyűlési napirend kiegészítésére előterjesztett írásbeli, és a
kiegészítés indokolását is tartalmazó kérelemről, azt elfogadja, vagy
elutasítja. Elutasítás esetén a közgyűlésnek a napirend elfogadásáról szóló
határozat meghozatala előtt a napirend kiegészítését döntésre előterjeszti,

f)     
két közgyűlés közötti időben irányítja a vadásztársaság
tevékenységét,

g)    
a 13. pontban meghatározott esetekben törli a tagot,

h)    
a vadásztársaság tagjának tagsági jogviszonya
felmondását kezdeményezi a közgyűlésnél,

i)      
dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a
jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a közgyűlés nem utal más
szerv hatáskörébe.

 

30.)
Az intézőbizottság (IB) üléseit szükség szerint, de legalább évente három
alkalommal tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel,
nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az IB ülésére minden esetben tanácskozási joggal
az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság elnökét, valamint a
vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására a
hivatásos vadászt is meg kell hívni.
Az IB határozatképes, ha legalább négy
tagja jelen van.

 

31.) Az IB ülést az elnök hívja össze az ülést
megelőzően legalább ___ nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét,
és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az IB
ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon
történhet meg.

32.) Az
intézőbizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó
jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vadásztársaság elnöke vagy
akadályoztatása esetén a titkár ír alá. Az intézőbizottság a hatáskörébe
tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától
számított ___ napon belül írásban,
igazolható módon köteles értesíteni.

Az
intézőbizottság köteles a végzett munkájáról évente és működésének
befejezésekor a közgyűlésnek beszámolni.

33.) Ha a
szabályszerűen összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a
határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt
ülés időpontját legalább ___ nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval ___
napon belüli időpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell
összehívni.

Az
intézőbizottság tagjainak feladata

34.) A
vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök.

A vadásztársaság
elnöke:

a)     
felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű
működéséért,

b)    
koordinálja az intézőbizottság tagjainak munkáját és
gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a közgyűlés és az intézőbizottság
határozataival összhangban legyenek,

c)     
a közgyűlés által adott felhatalmazás keretei között
szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében,

d)    
gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,

e)     
az intézőbizottság döntése alapján és az IB nevében
összehívja a közgyűlést

f)     
elnököl a közgyűléseken és az intézőbizottság ülésein,

g)    
gondoskodik arról, hogy az intézőbizottság, az
ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság a közgyűlésen évente és a választási
időszak végén beszámoljon munkájáról,

h)    
gondoskodik a közgyűlés, az intézőbizottság által
hozott határozatok végrehajtásáról,

i)      
gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot,

j)      
végrehajtja a munkáltatói jogkörben hozott
intézőbizottsági döntéseket,

k)    
szervezi az együttműködést a mező- és erőgazdasági
nagyüzemekkel és termelőkkel, valamint más szervekkel,

l)      
intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a
közgyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe.

35.) A titkár feladata:

a)      akadályoztatás
esetén az elnök helyettesítése,

b)     a
vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás,

c)      a
közgyűlések és az intézőbizottsági ülések írásos anyagainak előkészítése és a
jegyzőkönyv vezetése,

d)     a
tagnyilvántartás vezetése,

e)      a
tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, közgyűlés elé terjesztése az
intézőbizottság javaslatának ismertetésével,

f)       az
alkalmazottak munkaszerződéseinek, a vadásztársaság együttműködési
megállapodásainak (szerződéseinek) elkészítése és nyilvántartása.

 

 

36.) A vadászmester

a)     
felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a
vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra,
illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért,
megtartatásáért,

b)     
felelős az éves vadgazdálkodási terv és a
vadgazdálkodási jelentés határidőben történő elkészítéséért,

c)     
gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan
személy ne vegyen részt,

d)    
gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a
vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a
résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről,

e)     
szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és
őrzését, vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az intézőbizottság
figyelmét,

f)      
irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat,

g)     
rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati
naplóját és a „Társasvadászati Napló és Terítéknyilvántartás” vezetését, a
„Lőjegyzék”-et, valamint az „Egyéni Vadászati Napló”-t, elkészíti az éves
összesítőt,

h)     
felelős a lőtt (sebzett, elhullott) vad
nyilvántartásának vezetéséért,

i)       
előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat,

j)       
gondoskodik a trófeák bemutatásáról,

k)     
vezeti a vadásztársaság hosszú távú üzemtervének
nyilvántartási részét,

l)       
gondoskodik a kiadott vadászrész névszerinti
elszámolásáról, összesítéséről a naptári évre vonatkozóan,

m)   
ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

 

37.) A
természetvédelmi felelős feladata:

a)     
a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítése,
gondoskodás a természetvédelmi előírások megtartásáról, valamint
megtartatásáról,

b)     
kapcsolattartás és együttműködés a területileg
illetékes természetvédelmi hatósággal,

c)     
a vadásztársaság gazdálkodásával és működésével
kapcsolatos propagandafeladatok előkészítése, és végrehajtása, kapcsolattartás
a vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, illetőleg oktatási
intézményekkel (iskolák, művelődési házak stb.), és a vadászterület fekvése
szerint illetékes önkormányzatokkal,

d)    
a baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi oktatás
évenkénti megszervezése, nyilvántartása,

e)     
a vadásztársasági versenyek és más rendezvények
megszervezése.

 

38.) A gazdasági
felelős

a)     
intézi a vadásztársaság gazdasági ügyeit, elkészíti a
Pénzkezelési Szabályzatot, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok
előírásainak megtartásáért,

b)     
ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel
kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja,

c)     
ellenőrzi a tagdíj és az esetleg előírt vagyoni
hozzájárulás beszedését, a befizetésekről nyilvántartást vezet, három hónapi
elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről
értesíti az intézőbizottságot a vadásztársaság elnökén keresztül,

d)    
elkészíti az intézőbizottsági beszámolónak a
vagyonkezelésről szóló részét,

e)     
ellenőrzi és irányítja a vadásztársaság által
alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt,

f)      
ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

 

Az Ellenőrző
Bizottság

39.) A
vadásztársaság közgyűlése a vadásztársaság tagjai közül elnökből és kettő
tagból álló Ellenőrző Bizottságot választ, mely közvetlenül a közgyűlésnek
felelős.

Az Ellenőrző
Bizottság feladata a vadásztársaság jogszabály- és alapszabályszerű
működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése.

Ennek során a
vadásztársaságnál ellenőrzi:

a)     
a közgyűlés, az intézőbizottság és a fegyelmi bizottság
határozatainak végrehajtását, s általában a vadásztársaság alapszabályszerű
működését,

b)     
a vadásztársaság terveinek a végrehajtását,

c)     
a költségvetés végrehajtását, a pénz- és
vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást;

d)    
véleményt nyilvánít az éves beszámolóról.

Az Ellenőrző
Bizottság jogosult a vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos
bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének
befejezésekor jelentést tesz a közgyűlésnek.

40.) Az
Ellenőrző Bizottság hiányosság megállapítása esetén – annak jellegétől függően
– az alábbi intézkedéseket teszi:

a)     
csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgált
szerv, illetőleg tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra,

b)    
jogszabályt, alapszabályt, illetőleg a vadásztársaság
érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a
vadásztársaság elnökét.

Ha az Ellenőrző
Bizottság tájékoztatása nem vezet eredménye, a közgyűlés összehívására tesz
írásbeli előterjesztést. Ilyenkor a közgyűlést harminc napon belüli időpontra
össze kell hívni.

 

41.)
A bizottság üléseit az elnök hívja össze az
ülést megelőzően legalább ___ nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét,
idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős
ügyekben az ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban,
igazolható módon történhet meg.

A bizottság évente
legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi
tag megjelent, határozatait nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A bizottság
üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kell
felvenni, amelyet a bizottság két tagja ír alá. A bizottság a hatáskörébe
tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától
számított ___ napon belül írásban,
igazolható módon köteles értesíteni.

Ha a szabályszerűen
összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges
számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés időpontját legalább ___
nappal megelőzően megküldött írásbeli meghívóval ____ napon belüli időpontra
ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.

 

 

 

A Fegyelmi
Bizottság

42.) A
vadásztársaság közgyűlése a tagok közül elnökből és kettő tagból álló Fegyelmi
Bizottságot választ, amely közvetlenül a közgyűlésnek felelős.

A Fegyelmi
Bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a fegyelmi határozatok
meghozatala. Hatáskörére és eljárására a közgyűlés által elfogadott Fegyelmi
Szabályzatban foglaltak az irányadók.

A Fegyelmi
Bizottság elnöke évente és működésének befejezésekor beszámol a közgyűlésnek a
fegyelmi bizottság tevékenységéről, valamint a vadásztársaság fegyelmi
helyzetéről.

 

IV.
Fejezet

A
vadásztársaság alkalmazottai

 

43.) A vadásztársaság, amennyiben
megszerzi egy adott vadászterületen a vadászati jogot, a hatályos
jogszabályokban előírt számú hivatásos vadászt alkalmaz.

A hivatásos
vadász feladatait az intézőbizottság határozatai szerint – mint rendészeti
feladatokat ellátó személy – végzi. Közvetlen irányítását a vadászmester látja
el.

A hivatásos
vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes
szabályait a Munka Törvénykönyve, a „Hivatásos Vadászok Szolgálati
Szabályzata”, a rendészeti feladatokat ellátó személyekre vonatkozó
jogszabályok, a munkaszerződése és az intézőbizottság által elfogadott
munkaköri leírása állapítja meg.

44.) A vadásztársaság a hivatásos
vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat.

 

V.
Fejezet

A
vadásztársaság gazdálkodása, pénzforrásai és vagyona

 

45.) A vadásztársaság vagyonával önállóan
gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj és az
esetlegesen előírt vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl – a vadásztársaság
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

46.) A
vadásztársaság bevételei:

 

a.)     
a közgyűlés(ek) által a rendes tagokra megállapított
éves tagdíjak, amelyek megfizetésére a Házi Szabályzat tartalmazza a részletes
szabályokat,

 

b.)     
közgyűlési határozattal – a rendes tagokra –
alkalmanként megállapított, és befizetendő pénzbeli vagyoni hozzájárulások
(pótbefizetés);

 

c.)     
alapcél szerinti tevékenységből származó bevételek;

 

d.)    
az alapcél szerinti tevékenységgel összefüggő
gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek;

 

e.)     
hitelek, kölcsönök, támogatások;

 

f.)      
befektetési tevékenységből származó bevételek;

 

g.)     
adományok és pártoló tagi befizetések;

 

h.)     
egyéb bevételek.

 

47.) A
vadásztársaság költségei, ráfordításai:

a)     
alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül
kapcsolódó költségek,

b)    
gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó költségek,

c)     
a vadásztársaság működéséhez szükséges költségek,

d)    
egyéb költségek.

48.) A
vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és a
szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik.

A vadásztársaság
vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elősegítő célokra
használható fel, a közgyűlés határozata alapján.

A vadásztársaság
nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között felosztani nem
lehet.

A
pénzgazdálkodása és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi előírások
rendelkezései az irányadók.

VI.
Fejezet

A
vadásztársaság megszűnése

49.) Megszűnik a vadásztársaság, ha:

a) a
legfőbb szerv döntése alapján egyesül más egyesülettel, vagy két, vagy több
egyesületre szétválik a Civil törvény rendelkezései szerint,

b) a
legfőbb testületi szerv a feloszlásról határoz, azzal, hogy kimondja a
megszűnést,

c) a
bíróság feloszlatja,

d) a
törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy
megállapítja megszűnését, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a
tíz főt,

e) megvalósította
célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak
meg (Ptk. 3:84. § a) pontja), illetve, ha határozott időre jött létre és a
meghatározott időtartam eltelt (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pontja),

f) a
fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és
az egyesületet a bíróság a nyilvántartásból törli.

A b) – f) pontban
foglaltak esetén a vadásztársaság jogutód nélkül szűnik meg.

A b) – e) pontban
foglalt esetben végelszámolási eljárást, míg a c) és d) pontban foglalt
esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolási és
kényszer-végelszámolási eljárásra a Civil törvényben szabályozott eltérésekkel
a 2006. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

50.)           
A vadásztársaság fizetésképtelensége esetén a Civil
törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandóak.

A legfőbb szerv nem
dönthet a feloszlásról, amennyiben a vadásztársasággal szembeni végrehajtási
eljárás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság
megállapította.

51.)      A vadásztársaság jogutód nélküli
megszűnése esetén – a Ptk. hatályos rendelkezéseire tekintettel – a hitelezők
követeléseinek kielégítése után megmaradt vagyont
……………………………………………………………. elnevezésű
szervezet támogatására kell fordítani.

 

VII.
Fejezet

Vegyes rendelkezések

 

52.) A vadásztársaság tagjai egy
időszakra csak egy tisztségre választhatók.

53.) A vadásztársaság működése felett az
ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

54.) Az
Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben

–           
az egyesülési jogról,
a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény,

–           
a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
szóló 1996. évi LV. törvény,

–           
a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyesületekre vonatkozó, valamint

–           
a civil szervezetek
gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló
350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Ezen
változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a ______ Vadásztársaság
____ napján tartott közgyűlése elfogadta.

 

Kelt: ……………………..

 

 

 

 

………………………

vadásztársaság
elnöke

 

 

 

 

…………………………..                                                                ………………………….

            hitelesítő                                                                                           hitelesítő