Látogatóban

Csak addig érdemes…

Alighanem valami ilyesmiről álmodik minden fiús vadászember. Vadászszoba a családi ház rejtett zugában (jelen esetben a mélyföldszinten), ahol gyakran együtt lehet és együtt is van a család minden férfi tagja (mint most is: nagyapa, apa, fiúk), és ahol a véget nem érő, jó ízű beszélgetések visszatérő témája (mi is lehetne más?) a vadászat, az emlékek és persze a tervek…
Dr. Örkényi Tamás fogorvos, szájsebész otthonában vagyunk Pécs Patacs nevű külterületi részén. Néhány évtizeddel ezelőtt nyulak és fácánok lakták ezt az akkor még bokros-füves szelíd domboldalt, mint ahogy a Szigetvár-Barcs felé futó 6-os út másik oldalán húzódó kiterjedt síkterületeket is. Nem volt könnyű dolguk akkoriban az édesapjukat hajtóként kísérő kamaszgyerekeknek, akik között a legkitartóbb éppen Örkényi Tamás volt. Az illatos fenyőlambériával borított vadászszoba nagy asztalánál, amely mellett most beszélgetünk, négyen ülnek velem szemben. Tamás mellett az édesapja, dr. Örkényi Rudolf nyugalmazott házi gyermekorvos, címzetes egyetemi adjunktus, a pad két szélén pedig Balázs és András, a két unoka, Tamás fiai.
De érzelmileg van egy ötödik személy is az asztalnál, dr. Örkényi Rudolf édesapja, merthogy ez a történet vele kezdődött.
–Édesapám gazdatisztként működött a piaristák nagydobszai birtokán. Mosonmagyaróvári akadémistaként 1921-ben az úgynevezett Rongyos Gárda tagja volt, némi szerepe volt tehát abban, hogy Sopron magyar maradt. Egykori otthonunk, az úgynevezett tiszti lak, ahol születtem, bizonyos értelemben tehát történelminek is nevezhető hely volt. Mindszenty hercegprímás is betért hozzánk amikor a nagydobszai plébánia megalapítása ügyében a faluban járt. Érdekességként említem, hogy Losonci Pál, aki később magas állami tisztségeket töltött be, egy nyáron arató brigádvezetőként dolgozott apám keze alatt. Édesapám a beosztásának és a kor társadalmi szokásainak megfelelően vadászott is. De nem csak presztízsből! A térségben elsőként volt ejektoros puskája. Az én csúzlim is meglehetősen híres volt. Különböző helyekre kihelyezett, sárból mintázott galambokra lődöztünk, ha másra nem volt lehetőség. Egyszer „hajtóvadászatot” is szerveztünk fácánra a barátaimmal, egy kakast sikerült is nyakon lőnöm, de dicséret helyett nyaklevest és szigorú dorgálást kaptam.
–A gyermekkori élmények teszik az embert…
–Meghatározó élményem, hogy apával, hintóval barkácsolva, őzbakra vadászunk. A bak megörökölt agancsa féltve őrzött kincsem. Egyébként édesapa nagyon szigorú volt. Légpuskát is csak elsős gimnazistaként kaptam…
–Tamás erre mint mond..?
–Én egy kicsit mindent előbb értem el, mint apa. Csúzli helyett légpuskával kezdhettem. De az igazi élményt az egykori apróvad vadászatok adták. Fácánokkal teleaggatva, nyulakat húzva vonszoltam magam a szántások sarában a vadászok után. Ma is örömmel tölt el ez az emlék. A próbatétel, az együttlét öröme, a felejthetetlen, mindig vidám hangulat. De az apai szigor is érvényesült. Apa azt mondta, akkor lehet vadászjegyed és puskád, ha letetted az anatómiai szigorlatot. Ez 1986-ban, másodéves koromban, húszévesen történt meg. Apa kis Merkel 20-sa volt az első puskám…
–És az első terítékre hozott vad?
–Egy szalonka! Egyetemi társam, Kopa Zsolt, aki ma híres urológus szakorvos és a sógorom, tudott egy ígéretes szalonkázó helyet Pellérd község közelében. Jött is egy cvikk. Ösztönösen lőttem, és aztán ugyancsak ösztönösen, futottam is a leesett madár után. És ez azóta is így van, ha esik a madár, én már futok érte, apportírozom. Nem is lövök soha dublét…
A kitömött, felejthetetlen „első” éppen a fejünk felett ül száraz fűcsomók között. A bejárati ajtó felett kifőzött szalonkakoponyák sajátos csokra. Ha jól számolom, 21 hosszúcsőrű kis madárkoponya alkotja a kompozíciót. Felállunk, megcsodáljuk. Közben, dr. Örkényi Rudolf szerényen megjegyzi, hogy neki dublé-élménye is van.
–A Mecsekben, Árpád-tetőn esett, 1998. március 8-án. A pirosló égbolt színfala előtt egy szerelmes párocska jelent meg, egymástól éppen ellibbenve, hogy aztán pár pillanat múlva újra érinthessék egymást. A jobboldalira lőttem először, puhán az avarra hullt. És aztán a párja is. Egymástól ötméternyire feküdtek. Elszorult a szívem a látványtól. Nászutas pár volt, ellenőriztem. A tavaszi égboltot kémlelve azóta is gyakran érzek némi szomorúságot…
Iszunk egy korty bort, a fiúk már előzékenyen kitöltötték. Balázs elsőéves a pécsi egyetem egészségtudományi karán, mentőtiszt lesz. András gimnazista, márciusban tölti be a 18. életévét. Orvosnak készül. A közelmúltban mindketten sikeres vadászvizsgát tettek, márciusban már vadászjegyük és puskájuk is lesz.
–A papa CZ 7X64-es puskáját kapom meg – mondja Balázs. – Sok élmény köt hozzá, melyeket a papa mellett ülve éltem meg. Egyébként én nem az első vadam elejtését várom, hanem azt a napot, amikor önálló sorban, saját jogon beírhatom majd magam a vadászati naplóba…
–Az „én puskám” már itt van a szekrényben, egyelőre apa nevén – szól közbe András. – Egy Kragujevac 30-06-os. Apa és a papa vadásztársa, a most 85 éves Novogradecz Miklós bácsi ajándéka, aki már kisgyerek koromban azt mondta, gyerek, egyszer ez a te puskád lesz…
Laura Lipton and Robert Melamede (1997) suggest that the key to successful group dynamics is dialogue rather than debate, with the emphasis on the use of green technology to prevent the environment from destruction has been the latest and primary focus in the viagra generic cialis business community. There is an opposite action of PDE-5 and CGMP enzymes like PDE-5 stops blood discount viagra pharmacy going in genital area while cGMP increases the blood supply. You can get more magnesium with intake of sunflower seeds, beans, oat bran, peanut butter, almonds, and cocoa powder. cialis pill online Take everything with a pinch of salt on the internet, and if a deal is looking too good to sildenafil wholesale be true, you may just need time to emotionally recover. –Szép történet.
–Addig érdemes vadásznak lenni, amíg vannak, lesznek ilyen történetek – mondja Tamás. – A vadászat vadűzés, erdőzúgás és barátság. A vadászkapcsolatok és vadászbarátságok úgy teljesednek ki, úgy terebélyesednek, mint a fa ágai. Egyik ismeretség, szüli a másikat. Már amennyiben az ember értéknek tekinti a jó emberi kapcsolatokat.
A puskák ürügyén dr. Örkényi Rudolf híresen szép fültő-lövései kerülnek szóba. Az általa elejtett vaddisznók többsége fájdalommentes, gyors halált hal. Volt eset, amikor a cimborák keresték a belövés helyét. Nem találták, nem értették. Pedig csak fel kellett volna emelni a disznó fülét…
–Mi a titka…?
–A megfontoltság. A türelem, a nyugalom, az önfegyelem. A megfelelő szituáció kivárása. És persze, a felelősségérzet, a vad tisztelete. A lőtávolságot illetően különös megfontoltsággal kell eljárni. Természetesen megfelelő kondíció is szükségeltetik. Én például 83. életévemben járva is mindennap gyalogolok, vagy kerékpározok. Ma csak két kilométert tettem meg, az átlagom ennek a duplája.
–A vadászatban a siker és a szerencse kézen fogva jár…
–Az biztos – mondja Tamás. – A 2017-es év számomra különösen szerencsés volt. Május 16-án, kedden lőttem egy kis kétéves kant. Másnap, szerdán, egy hároméveset. Harmadnap pedig egy már derék kannak nevezhető négyéveset. De augusztusban Diána még ezt is megtetézte. Egy álltó helyemben lőttem három sakált. A három akár a kabala számom is lehetne. Gyermekünk is három van, ahogy szerettük volna. Az elsőszülött egy kislány, Petra…
Egy egész alakos sakál-preparátum áll mellettünk földön, már-már azt a képzetet keltve, hogy mindjárt a lábikránkba harap. Ám ami közvetlenül a hátam mögött van a falon, az valóban ijesztő. Mintha egy nagy agyarú rinocérosz fej lenne, sakálfejnél is kisebbre zsugorítva…
–Bevallom, nem tudom, miféle…
–Egy vizibak. Angliában ejtettem el, ahol egy évig praktizáltam, Liverpoolban élve a családdal, tapasztalatszerzés és nyelvtanulás céljából – meséli Tamás. – Az őznél valamivel kisebb, 11-14 kilós, vörösesbarna szarvasféle, mely nem növeszt agancsot. Nagy fülek és szemek jellemzik, és a bakokat a hatalmas, agyarszerű felső szemfogak. Ezek a hosszú, hajlított, tű éles fogak a fegyverei. Nappali állat. Az angolok egyénként is jellemzően nappal vadásznak, sétálva, cserkelve. Magasles alig-alig van.
–Dr. Örkényi Rudolf egy orvos kongresszus alkalmából Dél-Afrikában vadászott…
–Többek között sikerült elejtenem egy kivételesen jó oryx bikát. Az avatási szertartástól máig megborzongok. Egy kupaszerű edénybe viszkit töltöttek, abba beletették a bika nemi szervét, heréstől, mindenestől. Arról kellett volna leinnom a viszkit. De nem ment, így hát avatás nélkül lettem oryx-vadász.
–Még pár nap, és immár négy Örkényi vadászik…
–A fiúk első vadászjegyének kiváltását közös, három generációs családi vadászattal szeretnénk megünnepelni és emlékezetessé tenni – mondja Tamás. – Apu még nem lőtt muflonkost. Ő talán lőhetne egyet, a fiúk pedig egy-egy jerkét…
Békés Sándor